Ne 1784 shotóhetste ne American Revolution, ne Fort Hunter nithoné:non Kanyen’keháka tánon ne thonatenróhon yahón:newe ne Bay of Quinte tho nónwe yaonsahón:tyen. 

Shyahón:newe tahontáhsawen kaná:takon ahonnón:ni áktontye ne Bay of Quinte, wahontenonhsonnyá:nyon, yeyenthótha, yonterihwayenstáhkhwa, táhnon yonterennayentáhkhwa. Ne 1799, ne kaná:takon kanonhsotónhkwe ne yeyenthótha tóka’ 6 mile ní:yons (tóka’ nón:wa nà:kon táhnon é:neken nyeyawé:non Boundary Road tyóhtentyon nà:kon ne Deseronto, tsi niyó:re ne Norway’s Side Road). 

Wahatiyéntho ne tho wahóntyen táhnon wahatináhskwayen. Ne óhontsa tontka’we ne ononhkwa’shón:’a, kontí:ryo ne ayontó:rate, kéntsyon ne kanyatarà:ke, kahnhyonhatá:tye táhnon ne kanitské:rakon. 

Rati’terontáhkwe ne ohén:ton yehón:nete (chiefs) tsi nihotirihó:ten ne ronatatkoráhston tsi ronwatiya’tará:kwen, enwá:ton ni’ ó:ni e’tho ní:yoht tsi enshonwayá:tenhte. Wé:ne tsi niyotiriho’tén:nen ne konnón:kwe. 

Tehonatonhontsyó:ni ne onkwehshón:’a akwé:kon “skén:nen táhnon sahk” thakénhake; nek tsi shyahá:rawe ne Captain Isaac (Captain John ronatyóha) táhnon ne raonén:ra, ne 1788 tontáhsawen kwah í:ken tsi wahentó:ren’ne. Yah orihwí:yo tha’tehyatatón:niskwe ne Captain John tánon ne Captain Isaac. Í:si’ na’kaná:tati rati’teróntahkwe ne Captain Isaac tánon ne raonén:ra. 

Ne Captain John Rathahyón:ni naho’taró:ten ohén:ton yehatáhkwe ne kaná:takon tsi niyó:re ne 1779 sahonwayá:tenhte akó:ren tonsahonwatáhste ne ki’ sháka raónha ohén:ton yé:rate tsi ronwayén:tere’s ne Department of Upper Canada. 

Tsi niyó:re ne 1800 tóka 135 niyákon ne kanakerahserá:kon rati’terontáhkwe, tehotinenhrakkáhshyon rotina’khwén:en, rotíhteron’s tsi yah tetkayé:ri. Tehonwennonhnharíkhons ahatinékhwa táhnon ahonwanáhsehte. 

Yohwí:shen ne raotirihwá:ke, rotihrhá:re aonttsirakétsko ahonterí:yo.

Ne Ohyaríha 1800 kí kaná:takon tehotinenhrakhá:shyon wao’tterónhta’ne tehniyáshe yatatsyenénha wahonwaná:sehte Lawrence Senior táhnon ne royén:’a Lawrence Junior táhnon ronatsyà’ke wahonwatikaré:wahte. 

Ahsén:non nihyatate’kénha ne Lawrence Senior táhnon Captain Isaac. Sashakotsya’tará:kwen ne Captain Isaac raonén:ra táhnon Captain John raonén:ra sashakotsya’táhrhase. Kwah í:ken tsi wa’tka’nikonhrharahtsherayén:ta’ne ne kahwatsì:rakon tsi na’tehyá:tere ne ahsén:non nihiyatate’kénha, raotihwà:tsire, tetsá:ron ronnón:kwe táhnon konnón:kwe wahontsyá:taren. 

Akenhnhakwé:kon thóne tehona’nikónhrhare. Yah ken’tsyehotiyé:ren ne Kahretsarónhsera “akonwayá’tata ohontsó:kon ne ahonnehyá:ra’ne tsi ronatera’swaksén:en.” Wahontateweyenenta’ne ne tho ratí:teron aontahontatéhnhe. 

Captain John tsi “Ohén:ton Yé:rate ne Kaná:takon,” yahóhttatse ne Captain William Claus. Ohén:ton Yé:rate ne Indian Affairs, aontá:re táhnon ahari’wí:sake oh na’á:wen’ne ohén:ton ne sénha shonhétken’ne táhnon ashakoyé:nawa’se ne kanakerahserá:kon aonsayoyá:neren’ne tsi na’tehón:tere oh nayá:wen’ne “skén:nen táhnon sahk” thaonsón:ton. 

Tetsá:ron Captain John táhnon Captain Isaac é:so yohserá:ke shihonwayenté:ri ne William Claus. 

Tyóhton  niwenhniserá:ke Wahatitsénhayen ne Seskehkó:wa 1800. 

Rotihyá:ton ne Ratitsénhayens. Tehniyáshe tho í:ne’skwe tahniwennaté:ni né: ki’ aorí:wa yonkwateryén:tare tsi é:so Kanyen’kéha ronátston ne kanakerahserá:kon ratí:teron táhnon Tsyorhénsha tekawennaté:nyon. 

Kí tsi na’awénhseron 16 khok niyohseráke ohnà:ken ne Shahón:newe (Landing) ne 1784.

Kari’wanontháhkwe ne skénnen aonsón:ton oh nayá:wen’ne yahontahsón:teren ne kanakeráhsera. 

Ne 1800 Kanyen’kéha khok rontá:tiskwe ne kanakerahserá:kon. 

Yotatitén:ra tsi ní:yoht tsi wahontkenní:sa ne Seskehkó:wa 1800, ne wahatihthárahkwe tsi niyá:wens ne kanakerahserá:kon. Ronhátyen tsi otsyà’ke rontá:tis ne Tsyorhénsha táhnon ótsya’ke akte’ nithonén:non Kanyen’kéha ki’ wáhontste tsi wahontá:ti. 

Tehniyáshe ronathró:ri tsi ronnónha wa’tniwennaté:ni, ne ki’ kén:tons ne’ tho ratiná:kere Kanyen’kéha wahóntste tsi wahontá:ti. 

Ó:ya ó:ni enwathró:ri tsi Kanyen’kéha ronátston tsi tekawennaté:nyon yah ki’ tha’testsyatyé:ren ne Tsyorhénsha, wé:ne tsi Kanyen’kéha tsi ní:yoht tsi tekawennaté:nyon. 

Tsi nón:wan ní:yoht kí:ken: 

“Ne Wahstonhró:non kwah né:ne otsi’nonwahnhè:ta enká:ya’ke ne ónenhste kwah nek enyoketóhte”

“Thó:ne ó:nen wa’akwatkenní:sa skátne ne Ratirihwakaré:nye’s wa’akhihró:ri tsi Shakwa’niha’kówa rohní:non ne Ohóntsa í:i onkwarihwá:ke, táhnon kén:en ki’ tayákwe é’tho ayakwennitskó:ten”

Tóhka nenhsetshén:ri kahyá:ton “Skén:nen táhnon sáhk thí:ken”

“ronská:neks akonwaya’tá:ta ne ahonnehyá:rake tsi yah tetkayé:ri tsi niyawén:en.”

“Yah akwé:kon teyakorihwanonhwé:o’n”

“Sir Wm Johnson wahakhró:ri ne 1760 shiwatohserenhá:wi akwé:kon aonsayakhiyátka’we ne ratihnhó:ten, tóka’ yah enhonwatihétkenhte ne Onkwehón:we, sénha ne o’serón:ni áse’ ken katsi’ten’seráksens”

“Kwah í:ken tsi wakatshennón:ni ne Capt: Isaac tsi wahará:kewe ne onekwénhsa tsi ki’ nihatiyerháhkwe ne yethihsothokon’kénhen”

Ne ratiwennahnótha ne tsi katsén:hayen enhónttoke tsi yah tehatihyá:tons nahò:ten enkonní:ron ne konnón:kwe né tsi í:si’ nón:we nihá:ti ne ronnón:kwe rontá:tis. Tóka’ e’tho ní:yoht tsi enhsanonhtonnyónhwe yah tsyekayé:ri tsi niyorihowá:nen nahò:ten kón:ton táhnon yah tekontiyá:tare ne konnón:kwe ne tsi katsén:hayen nahò:ten yoterihwahtén:tyon. Ok ná’awen’ne 1800 shiwatohserenhá:wi, yah thayoterihwahtén:tyon ne tsi katsén:hayen yah thayonatá:tike ne konnón:kwe. 

Tsi yáwe Rotinonhsyón:ni raotinakeráhsera ne ki’ ne konnón:kwe konti’nikón:rare tsi ní:yoht tsi enhonwatiya’tará:ko ne ronnón:kwe ohén:ton ya’tahatí:ta’ne wentá:on’ akwé:kon enhatirihwanónwe’ne ohén:ton ya’tayotirihwayén:ta’se. Ne yoti’tá:rayen konnón:kwe enkontithárahkwe tsi nahò:ten kónnehre ohén:ton ne akwé:kon ahontkenní:sa, sewati’é:rens rotihyá:ton, “é:ren enskonnéhte shé:kon né aonsakontitharáhkwe” tsi nikarí:wes watkení:son. Shayá:ta rónkwe enhonwaya’tará:ko ne ensehshakohró:ri nahò:ten ya’tkarihwayénta’ne. 

Nó:nen ne Captain John raonén:ra tóka’ ni’ Captain Isaac raonén:ra é:ren enhón:nehte thé:non enhatithárahkwe, ne konnón:kwe tho ki’ kón:ne’s enkontyá:taren nahò:ten rotitharáhkwen. 

Yorihowá:nen ni’ ó:ni ayonkwateryén:tara’ne tsi é:so tsi wa’otterónhta’ne ne 1800 shikahá:wi akonwatí:khwa nahoti’shatsténhsera ne konnón:kwe. Tsi kahyá:ton (minutes) wathró:ris ne Captain John wahorihwatshenria’se ne Captain Isaac tsi rarihwanón:we’s ne konnón:kwe tsi é:so só:tsi yotká:te kontkennisa’ahtsherón:nis. 

Tsi náhe ne 19th tewen’nyáwe’ é:so tsi wa’konwatí:khwa ne ayotiwennayén:take ne konnón:kwe táhnon ronnón:kwe khok ensehshewenná:ronke. Tsi yoto’kthahkwénke ne 19th tewen’nyáwe’ Indian Act wahatíhsere, Canada Aokóra tonnónhton ronnón:kwe khok enwá:ton tenhonnityohkwakén:ni nó:nen enhonwatiya’tará:ko ne ratitsénhayens. 

1951 ón:wa’k ó:nen wa’otiyanerenhserayén:ta’ne ne konnón:kwe takonnityohkwakén:ni ne kakóra yorá:kwen Ratitsénhayens. 

Ne 1800 Katsénhayen kahyatón:nyon tewatkáwas é:so nahò:ten ayonkwató:kenhse tsi ní:yoht tsi ronatatkoráhston tsi ní:yoht tsi ya’tehotirihwayentá:se ne raotinakerahserá:kon ne ka’k nón:we ne 1800 é:so ohén:ton shahonni’nyonhsó:roke ne Upper Canada táhnon ohna’kénkha Canada. 

Ne 1800 kanakerahserá:kon Ratitsenhayénskwe Ohén:ton ya’thatí:ta’ne ne áhsen niken’tá:rake, Rotinyáhton, Ronathahyón:ni táhnon ne Rotiskeré:wake. Kí Ohén:ton Yehón:nete ne ratikaén:yons ne kanakerahserá:kon orihwa’shón:’a, kanakerahserá:kon ratí:teron enhonwatiya’tará:ke ne ni’ é:ren enshonwatiya’tenhá:wihte tóka’ ne enkari’wanón:ton, tsi ki’ niyonkwariho’tén:ne. Áhsen niwahseriyé:take ne onekóhrha washakotina’tón:hase, ne kén:tons tsi yakón:kwe wa’ontá:ti (karahston nahò:ten yonaterí:honte ne konnón:kwe), ne ya’tayotirihwayén:ta’se akó:ren aonsahonwaya’tará:ko ohén:ton ya’tahá:ta’ne ne Captain John raonaktà:ke, rathahyón:ni rao’tá:ra, ohén:ton yé:rate. 

Karihwatshén:ryon tsi Indian Affairs teyoté:nyon tsi ní:yoht tsi rontatkorahsthahkwe “Head Chief” tóka’ ni’ “Head of the Village” ne yáken’ shakohenté:se ne kanakerahserá:kon nó:nen tenhontátken ne Upper Canada tóka’ ni’ Indian Affairs nenthón:ne. Wé:ne tsi ratihnará:ken khok enwá:ton akó:ren tenshonwá:tahste ne ashakohén:te’se ne e’tho ratiná:kere, yah tho tehatiná:kere ne ronwaya’tará:kwen. 

Ne 1800, wa’thatinenhrakhási tsi wahontatkó:rahste né:ne Captain John táhnon Captain Isaac ákte na’thyatkó:rahste.

Ne onekóhrha takwaré:e ao’nó:wa yonnyá:ton kanyataraktón:tye ne Atlantic enhsetshén:ri. Ki o’nó:wa enhatihoro’tón:ni táhnon enhatikahrón:ten, “otsi’nénhtara” enwá:ton, énska-enkahr nikaweyónhkara, táhnon énska-sha’té:kon 1/8 nikaweyonhkara ní:wa. Kí otsi’néhtara karà:ken táhnon oharennáhta niwahsohkó:ten. Karà:ken kén:tons tsi yoyá:nere, skén:nen táhnon yah tha’tahonwati’nikónhrharen, yorihowá:nens ne raotinakeráhsera aorihwa’shón:’a. 

Rotinonhsyón:ni wáhontste ne onekóhrha thé:non taonterihotaríhsi táhnon ne thé:non tahontenonhwerá:ton. Onekóhrha karihwahní:rats ne thé:non yenhonteri’wányehte kahrharátston, né wathró:ris tsi yah tha’taontakaríhshyon, skén:nen, yako’nikonhrakétskwas ne kenhé:yon yakohnonterá:on, tóka’ ni’ thénon yah teyoyá:nere tsi na’áwen’ne. 

Tsi nikarí:wes Katsénhayen ne 1800, teyotitsyóhkwake ne onekóhrha wahatihthá:rahkwe; atsya’táhnha tewen’nyawe’khon wátston ne onekóhrha, táhnon ne wa’taní:haron onekóhrha. 

Ne atya’táhnha 8000 onekóhrha yó:yen kwah í:ken tsi yoya’tahní:ron, Captain William Claus wahá:on ne Captain John “né:e ahar’hó:roke akwé:kon nahò;ten ne yotohétston.” Ne wathró:ris ne tyohton-nón:ta wahatitsénhayen táhnon tsi nihotiyé:ren. 

Captain Isaac wahathró:ri ki tékeni atya’táhnha aorihwá:ke, énska ne enskanekwenhsó:kewe ok ne ó:ya enkatakwaríhsi tsi ratiyá:ta ne ronwanahséhton. 4000 ní:kon onekóhrha né:ne’ yoteríhonte. 

Yá:ya’k niwahserí:yetake ne kahóntsi táhnon karà:ken onekóhrha ne Captain John wahá:on ne Captain William Claus ne karihwahní:rats tsi Captain John ohén:ton yehatáhkwe ne kaná:takon. 

Óya’ shé:kon ne yá:ya’k niwahseriyé:take wahá’on ne Captain John, Captain William Clause tahatka’we ne:ne’ ne Kahretsarónhsera, aonsakará:kewe ne okáhseri táhnon akatakwaríhshyon tsi ratiyá:ta tóka’ ni’ akar’hó:ron.

Rotinonhsyón:ni ronterihwahtentsyátha ne kahretsarónhsera, enhontá:ti táhnon tenhatirí:wahkwe ne nó:nen thé:non yo’nikonhrá:ksa tsi niyawén:en tóka’ ni’ kenhé:yon. Né:ne yah ne shahoti’tá:ra ne enhonterihwahtén:tsya’te, ahonwatiyé:nawa’se ne ronatkaronní:on’. Ne onekóhrha wa’taní:haron róntstha ne kahretsarónhsera enhonterihwahténtsya’te. 

Ne ronterihwahtentsyátha tenhatihswáthe’te ne ako’nikón:ra táhnon ne enhatirákewe ne ka’nikonhrakséntshera ne yeya’ta’késhon tóka’ ni’ teyako’nikónhrhare. Ne onekóhrha wa’taníharon né: kasa’áhton ne aonsayako’nikonhrahserón:ni ne onkwehshón:’a. Ne entewatyé:renhte áhsen niwahseriyetake né:ne “ayakokahseró:kewe yoyá:nere tsi aonsayontkátho”, “enshatikenhótshi nahò:ten teyohsihará:on ne yehnyá:sakon aón:ton aonsayontón:rye táhnon yohrón:ka tsi aonsayontá:ti”, ohna’kénkha “é:ren enhatihá:wihte ka’nikonhrakséntshera ne yonhónhtakon ayoyá:nere tsi aonsayakothón:te’ne”. 13 niwahseriyé:take ne akwékon, kwah akwékon yonaterihón:ton nahò:ten wathró:ris. 

Ne Ohyaríha 1800 ki tehniyáshe wahonwanáhsehte tehnón:kwe wahotinákhwen ne onkwehshón:’a táhnon wahotíhteron’ne. Wa’kari’wanón:ton ne kahretsarónhsera ahatiyén:tere’ne ne kenhé:yon, ahoti’nikonhráksen tsi wahonnonkwe’tón:ti tehniyáhshe, tahonwanahrhóton kahwà:tsire ne ronatkaronní:on, táhnon skén:nen aonsón:ton ne kanakerahserá:kon. 

Ne kahyá:ton tsi niyawénhseron ne Seskehkó:wa 1800 Watkenní:son wá:ton Captain Isaac wahaterihwahtén:tsya’te ne kahretsarónhsera ki tehniyáshe ronwanahséhton raotirihwá:ke, ohén:ton tóka’ ni’ tsi watkenní:son. Ok tsi yewatehsá:ahnhe tsi watkenní:son, Captain William Claus wahori’wanontónhse ne Captain John tsi yáwe raónha ohén:ten yé:rate ne kaná:takon raónha ahaterihwahténtsya’te ne ashakokahseró:kewe, é:ren ahahá:wi’te nahò:ten teyohsihará:on ratihnyá:sakon, akar’hó:ron/akatakwarí:shyon tsi niyá:ta táhnon aonsakanó:hare ne onekwénhsa.